A Millennials és a Gen-Z szegényebbek, mint valaha (íme, miért)

A Millennials és a Gen-Z egyre jobban aggódik pénzügyi jólétük miatt az elmúlt években. Meg akarják érteni, hogy fiatalabb generációjuk miért néz szembe soha nem látott gazdasági kihívásokkal, és azon töprengenek, hogy pénzügyileg miért tűnik olyan rosszabb helyzetben, mint elődeik.

Ez a cikk a jelenséghez hozzájáruló különféle tényezőket kutatja, feltárva a gazdasági, társadalmi és technológiai változások összetett hálóját, amelyek átformálták e generációk pénzügyi környezetét.

A gazdasági visszaesések hatása

A jelentős gazdasági visszaesések jelentősen befolyásolták a millenniálisok és a Z generáció pénzügyi pályáját. Az 1981 és 1996 között született Millenárisok a 2008-as globális pénzügyi válság idején vagy azt követően léptek be a munkaerőpiacra. Ez az esemény, amelyet gyakran nagy recessziónak neveznek, széles körű munkahelyek elvesztéséhez, a bérek stagnálásához és általános gazdasági rossz közérzethez vezetett, amely évekig tartott.

Az időzítés nem is lehetett volna rosszabb sok millenniális számára, akik küzdöttek a stabil foglalkoztatásért, vagy alulfoglalkoztatottsággal szembesültek olyan szerepekben, amelyek nem feleltek meg a képzettségüknek. Ennek a pályafutás kezdeti kudarcának hosszan tartó hatásai voltak, és sokan tapasztalták azt, amit a közgazdászok „gazdasági hegesedésnek” neveznek, ami tartósan negatív hatással van a bevételekre és a karrier előrehaladására.

Az 1997 és 2012 között született Z generáció saját gazdasági tűzkeresztségével szembesült a járvány miatt. Ahogy elkezdtek belépni a munkaerőpiacra, a globális gazdaság soha nem látott zavarokat élt át. A bezárások, az üzletek bezárása és a széles körben elterjedt bizonytalanság sok Z-generáció számára kihívást jelentett, hogy megvegye a lábát a karrierjében.

Az előző generációkhoz képest a Millennials és a Z generáció magasabb munkanélküliségi rátát és kifejezettebb bér stagnálást tapasztalt korai munkaéveikben.

A Federal Reserve Bank of St. Louis tanulmánya például azt találta, hogy az 1980-as években született Millenárisok vagyoni szintje 38%-kal alacsonyabb volt, mint amit az azonos korú korábbi generációk tapasztalatai alapján vártak volna.

Kihívásokkal teli és fejlődő munkaerőpiac

A Millennials és a Gen-Z munkaerőpiaca jelentősen eltér az előző generációkétól. A hagyományos karrierutak felborultak, és a munkahely biztonsága egyre megfoghatatlanabbá vált.

Az egyik jelentős változás a koncertgazdaság és a szabadúszó munka térnyerése. Noha ezek a megállapodások rugalmasságot kínálnak, gyakran a stabilitás, az előnyök és a hosszú távú pénzügyi biztonság rovására mennek. Sok fiatal munkavállaló több részmunkaidős munkával vagy koncertmunkával zsonglőrködik, hogy megéljen a munkaadó által biztosított egészségbiztosítás vagy nyugdíjazás biztonsági hálója nélkül.

Sőt, a hagyományos kezdő állások megszűnése megnehezítette a fiatalok számára, hogy megvegyék a lábukat választott pályájukon. Sok olyan szerep betöltése, amely egykor ugródeszkaként szolgált, ma már több éves tapasztalatot vagy felsőfokú végzettséget igényel, ami 22-es fogást jelent az új diplomások számára.

Az emelt szintű diplomák iránti növekvő kereslet újabb anyagi terhet jelentett: a diákhitel tartozást. 2021-ben a friss főiskolát végzettek átlagos diákhitel-tartozása meghaladta a 37 850 dollárt, sokuknak pedig jóval többel. Ez az adósság hátráltatja a pénzügyi fejlődést, késlelteti az élet olyan fontos mérföldköveit, mint a lakástulajdon vagy a családalapítás.

Egy másik kihívást jelent az alulfoglalkoztatottság, mivel sok fiatal munkavállaló olyan állást keres, amely nem használja ki teljes mértékben készségeit vagy nem felel meg karrier-aspirációinak. A Gazdaságpolitikai Intézet jelentése szerint 2018-ban a főiskolát végzett fiatalok (21–24 évesek) alulfoglalkoztatási aránya 11,1% volt, szemben a 2000-es 6,9%-kal és a 2007-es 9,4%-kal.

Frissebb adatok szerint a Statista szerint az Egyesült Államokban a frissen főiskolát végzettek alulfoglalkoztatási aránya 2023 decemberében körülbelül 40,3% volt.

Ez a jelentős növekedés arra utal, hogy a frissdiplomások nagyobb hányada dolgozik olyan munkakörben, amelyhez nem szükséges alapképzés, ami a fiatal szakemberek munkaerő-piaci kihívásait tükrözi.

A jövőre nézve a szakértők azt jósolják, hogy a munka jövője továbbra is gyorsan fejlődik. Az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás kulcsfontosságú lesz a karrier sikerében, további nyomást helyezve a fiatalabb generációkra, hogy folyamatosan fejlesszék és újraképezzenek, hogy versenyképesek maradjanak.

A technológia kétélű kardja

A technológia alapjaiban alakította át a gazdasági környezetet, lehetőségeket és kihívásokat jelentve a Millennium és a Gen-Z számára.

Egyrészt a digitális gazdaság olyan új iparágakat és munkakategóriákat hozott létre, amelyek egy generációval ezelőtt nem léteztek. Technikailag hozzáértő fiatalok sikereket értek el az alkalmazásfejlesztésben és a digitális marketingben YouTuberként, webhelyfejlesztőként és az adattudományban.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése azonban számos munka kiszorulásához vezetett, különösen azoké, amelyek rutinszerű vagy ismétlődő feladatokat tartalmaznak. A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint 2030-ra világszerte akár 375 millió munkavállalónak kell foglalkozási kategóriát váltania az automatizálás miatt.

A hagyományosan nagyszámú fiatal munkavállalót foglalkoztató iparágakat, például a kiskereskedelmet és a gyártást különösen érintette a technológiai zavar. Például az e-kereskedelem térnyerése több ezer hagyományos üzlet bezárásához vezetett, és sok belépő szintű kiskereskedelmi munkahely megszűnt.

A technológiai változások gyors üteme azt is jelenti, hogy az iskolában vagy egyetemen elsajátított készségek gyorsan elavulhatnak. Ez állandó nyomást teremt az új készségek elsajátítására és a feltörekvő technológiákhoz való alkalmazkodásra, gyakran a munkavállaló rovására.

Globalizáció és nemzetközi kereskedelmi nyomás

Az egyre inkább összekapcsolódó globális gazdaság mélyen befolyásolta a fejlett országok munkaerőpiacait, ahol a legtöbb millenniális és Z generációs lakos él. A globalizáció új lehetőségeket nyitott meg a vállalkozások számára, hogy alacsonyabb munkaerőköltségű országokba adjanak ki munkahelyeket, ami számos ágazatban nyomást gyakorol a bérekre.

Az olyan iparágakban, mint a gyártás, az ügyfélszolgálat és még egyes professzionális szolgáltatások is jelentős kiszervezést tapasztaltak az elmúlt évtizedekben. Ez ugyan alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezetett, de munkahelyek elvesztéséhez és a bérek stagnálásához is vezetett a fejlett országokban sok munkavállaló számára.

A National Bureau of Economic Research tanulmánya megállapította, hogy a Kínával folytatott megnövekedett kereskedelem 1999 és 2011 között 2,4 millió amerikai munkahely elvesztéséhez vezetett, amelyek közül sok olyan feldolgozóiparban volt, amely hagyományosan stabil, középosztálybeli foglalkoztatást biztosított. [1][2]

Míg a globalizációnak vannak előnyei, például megnövekedett kulturális cserekapcsolatok, valamint az áruk és szolgáltatások szélesebb skálájához való hozzáférés, a fejlett gazdaságokban sok fiatal munkavállaló jövedelmi egyenlőtlenségéhez és munkahelyi bizonytalanságához is hozzájárult.

A monetáris politika és az adósság terhe

A monetáris politikák, különösen a kamatlábakkal kapcsolatosak, jelentősen befolyásolták a Millenárisok és a Z generáció pénzügyi jólétét. A gazdasági válságokra válaszul a központi bankok hosszú időn keresztül historikusan alacsony kamatokat tartottak.

Ez ugyan olcsóbbá tette a hitelfelvételt, de megnehezítette a fiatalok számára, hogy hagyományos megtakarítási számlákon vagy konzervatív befektetéseken keresztül gazdagodjanak.

Az alacsony kamatkörnyezet hozzájárult az eszközárak emelkedéséhez, különösen a lakáspiacon. A lakástulajdon sok fiatal számára egyre elérhetetlenebbé vált, és arra kényszeríti őket, hogy folytassák a bérbeadást, és kihagyják a vagyongyarapodás e hagyományos formáját.

A diákhitel tartozás továbbra is jelentős terhet jelent mindkét generáció számára. Az Egyesült Államokban a teljes diákhitel-tartozás meghaladta az 1,74 billió dollárt, és az átlagos hitelfelvevő több mint 37 853 dollárral tartozik. Ez az adósságterhelés megnehezíti a fiatalok számára, hogy más pénzügyi célokra takarékoskodjanak vagy a jövőjükbe fektessenek be.

A magas adósságszint és a vagyonfelhalmozás nehézségei kombinációja jelentős vagyoni szakadékhoz vezetett a fiatalabb és idősebb generációk között. Annak ellenére, hogy a munkavállalók legnagyobb generációját alkotják, a millenniumiak az Egyesült Államok vagyonának mindössze 9,2%-át irányítják. Az USA jelenlegi munkavállalóinak 35%-a a millenniumiak aránya.

Növekvő megélhetési költségek és pénzügyi bizonytalanság

Talán az egyik legkézzelfoghatóbb kihívás, amellyel a Millennials és Gen-Z szembesül, a megélhetési költségek emelkedése, különösen a lakhatás, az egészségügy és az oktatás terén. Ezek a költségek folyamatosan meghaladják a bérnövekedést, ami egyre nehezebbé teszi a fiatalok számára a pénzügyi stabilitás elérését.

A lakhatási költségek az egekbe szöktek számos városi területen, ahol a munkalehetőségek koncentrálódnak. Az olyan városokban, mint San Francisco, New York és Las Angeles, nem ritka, hogy a fiatal szakemberek bevételük több mint 50%-át bérleti díjra költik, így kevés hely marad a megtakarításokra vagy egyéb kiadásokra.

Az egészségügyi költségek is drasztikusan megemelkedtek, sok fiatal vagy nincs biztosítva, vagy alulbiztosított a magas díjak és önrészek miatt. Ez bizonytalan helyzetet teremt, ahol egyetlen orvosi sürgősségi eset pénzügyi csődhöz vezethet.

Az emelkedő költségek, a stagnáló bérek és a munkahelyek bizonytalansága sok fiatal számára „megélhetési válsághoz” vezetett. A hagyományos pénzügyi mérföldkövek, mint például a lakástulajdon, a családalapítás vagy a nyugdíjcélú megtakarítás, egyre elérhetetlenebbnek tűnnek.

Ez a pénzügyi bizonytalanság a vagyoni egyenlőtlenség növekedésének szélesebb tendenciájának része. A Pew Research Center jelentése szerint a vagyoni különbség Amerika legtehetősebb és szegényebb családjai között több mint kétszeresére nőtt 1989 és 2016 között, és a fiatalabb generációk viselik ennek az egyenlőtlenségnek a súlyát.

Következtetés

A Millennials és a Gen-Z előtt álló pénzügyi kihívások összetettek és sokrétűek, és gazdasági, technológiai és társadalmi tényezőkben gyökereznek. A jelentős gazdasági visszaesések elhúzódó hatásaitól a technológiai zavarokig és a globalizációig ezek a generációk egy olyan pénzügyi környezetben navigálnak, amely jelentősen eltér elődeikétől.

E kihívások kezelése összehangolt erőfeszítést igényel a döntéshozóktól, a munkaadóktól és a társadalomtól. A lehetséges megoldások közé tartozhatnak az oktatási és diákhitel-rendszerek reformja, a lakhatás megfizethetőségét célzó politikák, valamint a feltörekvő iparágakban a munkahelyteremtést és a készségfejlesztést elősegítő kezdeményezések.

Ahogy a jövőbe tekintünk, egyértelmű, hogy a Millennials és a Gen-Z pénzügyi jóléte mélyreható hatással lesz a tágabb értelemben vett gazdaságra és társadalomra. A hosszú távú gazdasági stabilitás és növekedés biztosítása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy megtaláljuk a módját, hogyan támogassuk ezeket a generációkat a pénzügyi biztonság és jólét megteremtésében.