12 ok, amiért az emberek összetörtek, miközben a gazdagok gazdagabbak maradnak
Amerikában ma a felső 1%-hoz tartozó vagyon aránya a 2020-as 30,9%-ról 2024-re 32%-ra nőtt. 2024-ben a háztartások vagyonuk szerint legfelső 10%-a birtokolta a háztartások teljes vagyonának 67%-át, egyenként átlagosan 6,9 millió dollárt. , míg az alsó 50% a teljes vagyon mindössze 2,5%-át birtokolta, egyenként átlagosan 51 000 dollárt. Amerika milliárdosainak vagyona 88%-kal nőtt a 2020 és 2024 közötti négy év alatt, és elérte az 5529 billió dollárt.
Míg az egyéni döntések szerepet játszanak a pénzügyi eredményekben, az összetett rendszerszintű és viselkedési tényezők gyakran akadályozzák a jólét felépítését. E dinamikák megértése segíthet megvilágítani, hogy egyesek miért küzdenek azért, hogy kiszabaduljanak a pénzügyi nehézségekből, míg mások továbbra is vagyont halmoznak fel.
A közgazdaságtan, a matematika, a kutatás és a felmérések elvei alapján vizsgáljuk meg azt a tizenkét okot, amelyek miatt az emberek tönkremennek, miközben a gazdagok gazdagodnak.
1. Az összeállítás ereje: Hogyan építi fel az idő a gazdagságot
A vagyonépítést vizsgálva a komplikáció exponenciális hatása jelenik meg, mint az az alapvető erő, amely elválasztja a pénzügyileg biztosakat a továbbjutásért küzdőktől.
Ez az összetett hatás több csatornán keresztül is megnyilvánul: befektetésekből származó tőkenyereség, osztalék-újrabefektetések, megtakarítások kamatos kamatai és az üzleti tőke exponenciális növekedése.
Tekintsük ezt a matematikai valóságot: ha 10 000 dollárt fektet be 8%-os éves hozam mellett, 20 év alatt 46 609 dollárra nő további pénz hozzáadása nélkül. Ugyanez az elv működik az eladósodottakkal szemben is – a 10 000 dolláros hitelkártya egyenlege 18%-os THM mellett 190 049,30 dollárra emelkedhet ugyanezen 20 év alatt, ha nem történik fizetés.
A gazdagok már korán kihasználják ezt a matematikai elvet azáltal, hogy különféle eszközökbe, például részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba és vállalkozásokba fektetnek be, míg azok, akik fizetéstől fizetésig élnek, lemaradnak a több évtizedes potenciális növekedésről ezeken a csatornákon.
Ez exponenciális szakadékot hoz létre, amelyet az idő múlásával egyre nehezebb áthidalni. Az a személy, aki 25 évesen havi 500 dollárt kezd befektetni, 65 éves korára 1 745 504 dollárt halmozhat fel 8%-os hozam mellett, míg 45 éves korától 286 375 dollárt kap – ez az óriási különbség, amely jól szemlélteti az időnek a vagyonteremtésre gyakorolt mély hatását.
2. Befektetés az emberi tőkébe: oktatás és készségfejlesztés
A felsőoktatás és a folyamatos készségfejlesztés a pénzügyi mobilitás erőteljes katalizátoraként szolgál. Az Országos Oktatási Statisztikai Központ szerint az alapdiplomával rendelkezők karrierjük során lényegesen többet keresnek, mint azok, akiknek csak érettségije van.
Pontosabban, az alapképzéssel rendelkezők éves átlagkeresete 59 600 dollár, ami 63%-kal magasabb, mint a középiskolát végzettek 36 600 dolláros mediánja. Egy 40 éves pályafutás során ez a különbség körülbelül 920 000 dollár további keresetet jelentene az alapképzéssel rendelkezők számára.
Sok anyagi nehézségekkel küzdő ember azonban nem engedheti meg magának, hogy olyan oktatási vagy képzési programokba fektessenek be, amelyek növelhetik kereseti potenciáljukat, paradox akadályt állítva a fejlődés elé.
3. A szűkösség hatása a pénzügyi döntéshozatalra
A pénzügyi szűkösség alapvetően megváltoztatja az emberek döntéshozatalát. A viselkedés-gazdaságtani kutatások azt mutatják, hogy a pénzügyi nehézségek felemésztik a mentális sávszélességet, ami a hosszú távú jólét helyett az azonnali túlélésre összpontosító döntésekhez vezet.
Ez a „hiányos gondolkodásmód” olyan döntéseket eredményezhet, amelyek rövid távú problémákat oldhatnak meg, de hosszabb távú pénzügyi kihívásokat okozhatnak, például magas kamatozású fizetésnapi kölcsönök felhasználásával az azonnali kiadások fedezésére. A szűkös gondolkodásmód olyan csapda, amelyből kevesen tudják elérni a pénzügyi lendületet, hogy elkerüljék.
4. Közösségi hálózatok és gazdasági lehetőségek
A szakmai hálózatokhoz való hozzáférés döntő szerepet játszik a gazdasági fejlődésben. A gazdag egyének gyakran profitálnak azokból a kapcsolatokból, amelyek személyes lehetőségeket kínálnak munkalehetőségekhez, befektetési lehetőségekhez és üzleti ügyletekhez.
Ezek a hálózatok multiplikátor hatást hoznak létre, ahol a lehetőségek több lehetőséghez vezetnek. Az alacsonyabb jövedelműek általában nem férnek hozzá ezekhez az értékes társadalmi kapcsolatokhoz, kihagyják a rejtett munkaerőpiacot és a jövedelmező befektetési lehetőségeket.
5. A befektetés megtérülésének elmaradása
A Federal Reserve adatai szerint a háztartások felső 10%-a jelenleg a háztartások tőzsdei vagyonának körülbelül 93%-át birtokolja, ami rekordmagasságot jelent. Ez a koncentráció aránytalanul nagy előnyt jelent a leggazdagabb amerikaiaknak a piaci felértékelődésből és az osztalékból.
Eközben annak ellenére, hogy 2022-ig az amerikai háztartások rekordarányú 58%-a rendelkezett valamilyen formában részvényekkel, a háztartások alsó 50%-a együttesen csak a tőzsdei vagyon 1%-át birtokolja.
Sok amerikai elsősorban forráshiány miatt nem fektet be a tőzsdére. Az amerikaiak legszegényebb felének (azok a háztartások, amelyek nettó vagyona legfeljebb 192 000 dollár) átlagos részvényállománya általában mindössze 12 500 dollárt ér. A piaci részvétel ezen egyenlőtlensége azt jelenti, hogy sokan kihagyják a hosszú távú jólét felépítésének egyik legmegbízhatóbb módját.
6. A magas kamatozású adósság összetörő ciklusa
A magas kamatozású adósság különösen ördögi kört teremt a pénzügyi nehézségekkel küzdők számára. A Pew Charitable Trusts jelentése szerint évente 12 millió amerikai vesz igénybe fizetésnapi kölcsönt, átlagosan 520 dollárt költve mindössze 375 dolláros kölcsönre.
Ezek a ragadozó kamatlábak szinte lehetetlenné teszik az adósságtól való megszabadulást, mivel a kifizetések a havi bevételek egyre nagyobb részét emésztik fel.
7. Pénzügyi oktatás: A tudáshiány
A pénzügyi ismeretek továbbra is jelentős akadályt jelentenek a jólét növelésében. Az olyan alapfogalmakat, mint a költségvetés-tervezés, a befektetés és a kamatos kamat, gyakran nem tanítják az iskolákban, így sokaknak költséges próbálkozásokon és hibákon kell tanulniuk.
Ez a tudáshiány főként az alacsonyabb jövedelműeket érinti, akiknek nem biztos, hogy pénzügyileg hozzáértő példaképeik vannak, vagy nem férnek hozzá professzionális pénzügyi tanácsadáshoz.
8. A fizetéstől a fizetésig tartó csapda
A fizetéstől fizetésig megélni bizonytalan pénzügyi helyzetet teremt, ahol a váratlan kiadások pénzügyi problémákat okozhatnak. A Federal Reserve adatai azt mutatják, hogy az amerikaiak körülbelül 37%-a nehezen fedezné a 400 dolláros rendkívüli kiadást hitelfelvétel nélkül.
Ez az állandó pénzügyi instabilitás szinte lehetetlenné teszi a vagyonteremtést vagy az előrelépési lehetőségek kihasználását.
9. Sürgősségi megtakarítások: A hiányzó biztonsági háló
Sürgősségi megtakarítások nélkül a váratlan kiadások gyakran adóssághalmozódáshoz vezetnek. Az orvosi számlák, az autójavítások vagy a munkahely elvesztése gyorsan kisiklathatja a pénzügyi fejlődést. A pénzügyi sokkok átvészelésének képtelensége gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy költséges, rövid távú döntéseket hozzanak, amelyek negatívan befolyásolják egészségüket.
10. Jövedelem-stagnálás a növekvő gazdaságban
Miközben a megélhetési költségek továbbra is emelkednek, az alacsonyabb és közepes jövedelmű munkavállalók bére az inflációval kiigazítva viszonylag változatlan maradt. Ez a gazdasági realitás egyre nehezebbé teszi az előrejutást, mivel a szükségletek felemésztik a bevételek jelentősebb részét, és kevés teret hagyva a megtakarításnak vagy a befektetésnek.
11. Az alapkiadások terhe
A legfrissebb adatok szerint az alacsony jövedelmű háztartásokat lényegesen nagyobb alapkiadások terhelik, mint a magasabb jövedelműeket. A legalacsonyabb jövedelmi kvintilis jövedelmének jóval jelentősebb hányadát költi szükségleti cikkekre, mint a legmagasabb ötöd.
A lakhatási költségek különösen megterhelőek az alacsony jövedelmű családok számára. A 15 000 dollár alatti jövedelemmel rendelkező háztartások szinte mindegyike (83%) lakhatási költséget jelent, és jövedelmének több mint 30%-át fizeti lakhatásra.
A medián lakhatási költségteher még magasabb a legalacsonyabb jövedelmi ötödben, mivel a bérbeadó háztartások fele jövedelmének több mint 62,7%-át költi bérleti díjra 2021-ben. Ez a súlyos lakhatási költségteher nem hagy teret más alapvető kiadásoknak vagy megtakarításoknak, és állandósítja pénzügyi instabilitási ciklus az alacsony jövedelmű családok számára.
12. Az oktatáshoz való hozzáférés és a gazdasági mobilitás
Az oktatás költségének emelkedése jelentős akadályt gördít a gazdasági mobilitás elé. A diákhitel-tartozás évtizedekre késleltetheti a vagyonteremtő tevékenységeket, például a lakástulajdonlást vagy a nyugdíj-előtakarékosságot.
Ez nehéz választást jelent aközött, hogy jelentős adósságot vállal az oktatásért, vagy korlátozza a kereseti lehetőségeit a felsőoktatás teljes elhagyásával.
Következtetés
Azok a tényezők, amelyek az embereket összetörték, bármilyen keményen is dolgoznak, túlmutatnak az egyéni döntéseken vagy az erőfeszítés hiányán. A rendszerszintű akadályok, az erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az előnyök és hátrányok összetett természete olyan összetett hálót hoz létre, amelyből nehéz lehet kiszabadulni.
E kihívások kezelése egyéni cselekvést és pénzügyi oktatást igényel, hogy jobb lehetőségeket teremtsen a pénzügyi előrelépéshez. E dinamikák megértésével az emberek olyan megoldások felé dolgozhatnak, amelyek utakat teremtenek gazdasági biztonságuk felé.