5 mód, ahogy a gazdagok azt hiszik, hogy az összetört emberek nem értik


A vagyonteremtés nem csupán arról szól, hogy több pénzt keressünk – hanem alapvetően megváltoztatjuk a pénzről, a sikerről és a lehetőségekről alkotott elképzeléseinket.

Míg sokan konkrét befektetési stratégiákra vagy üzleti taktikákra összpontosítanak, a különbség a gazdagok és a pénzügyi nehézségekkel küzdők között gyakran a gondolkodásmódjukban rejlik.

A sikeres egyének évekig tartó tanulmányozása és a vagyonteremtési minták elemzése során a kutatók olyan határozott pszichológiai különbségeket tártak fel, amelyek elválasztják azokat, akik tartós jólétet építenek azoktól, akik pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ezek a különbségek nem az intelligenciáról vagy a szerencséről szólnak, hanem a perspektíváról és a megközelítésről.

Íme öt olyan kulcsfontosságú szemléletváltás, amelyek megkülönböztetik a gazdag egyéneket egymástól:

1. A pénzt erőszorzónak tekintik, nem célvonalnak

Az alapvető különbség a gazdagok és a pénzügyi nehézségekkel küzdők között gyakran a pénzről alkotott felfogásukban kezdődik. A gazdagok nem úgy tekintenek a pénzre, mint valami gyűjtésre és felhalmozásra, hanem a tőkeáttétel és a lehetőségek megteremtésének hatékony eszközére.

Warren Buffett példázza ezt a gondolkodásmódot, és nem a vagyon öncélú felhalmozására összpontosít, hanem arra, hogy a tőkét olyan eszközök megszerzésére használja fel, amelyek idővel több értéket generálnak.

Fontolja meg, hogyan közelítenek a gazdag vállalkozók az üzleti lehetőségekhez. Ahelyett, hogy a 10 000 dolláros bónuszt elköltendő vagy megtakarítási számlára elhelyezhető pénznek tekintenék, kezdőtőkeként tekinthetnek rá, amely 100 000 dollár hozamot generálhat évtizedek alatt.

Ez az erő-sokszorozó gondolkodásmód a költekezésről vagy a megőrzésről a terjeszkedésre helyezi a hangsúlyt. Azt kérdezik maguktól: „Hogyan működhet ez a pénz nekem? ” helyett „Mit vásárolhatok ezzel? ” vagy „Mennyit spórolhatok? ”

Ez a perspektíva átalakítja a napi pénzügyi döntéseket. Míg a szűkös gondolkodásmóddal rendelkezők ünnepelhetik, hogy 100 dollárt takarítanak meg, vagy elköltik egy éjszakára, a vagyonépítő ugyanezt a 100 dollárt fektethet könyvekbe, tanfolyamokba vagy eszközökbe, amelyek 1000 dollárt generálhatnak új készségekre vagy lehetőségekre.

Nem arról van szó, hogy több pénzünk legyen – hanem arról, hogy a pénzt használjuk exponenciális hozamok megteremtésére az élet minden területén.

2. Úgy kezelik az elméjüket, mint egy pénzügyi eszközt, amely folyamatos fejlesztést igényel

A gazdag egyének megértik, hogy a legértékesebb vagyonuk nem a bankszámlájuk, hanem az elméjük. A tanulmányok azt mutatják, hogy a gazdag emberek 88%-a naponta legalább 30 percet tölt oktatási vagy karrierrel kapcsolatos anyagok olvasásával, szemben azokkal a pénzügyi nehézségekkel küzdőkkel, akik az iskola elvégzése után ritkán olvasnak könyvet.

Mark Cuban naponta három órát olvas, hogy versenyképes maradjon, Bill Gates pedig évente „gondolkodási heteket” tart, amelyeket kizárólag a tanulásnak és a gondolkodásnak szentelnek. Ez nem véletlen – ez egy tudatos stratégia a vagyontermelő képességük fenntartására és növelésére.

A gazdag megközelítés a tanulás, mint élethosszig tartó befektetési stratégia. Nem csak üzleti könyveket olvasnak; workshopokon vesznek részt, csatlakoznak ötletgazdákhoz, edzőket alkalmaznak és mentorokat keresnek.

Megértik, hogy a statikus maradás azt jelenti, hogy lemaradunk gyorsan változó gazdaságunkban. Minden személyes fejlődésbe fektetett dollár a jövőbeli bevételek potenciális szorzója.

3. A kockázatot a gazdagság portáljának tekintik, nem pedig a veszteséghez vezető útnak

A kutatás feltűnő statisztikát tár fel: a gazdagok 63%-a vállalt kiszámított kockázatot vagyonának növelésében, míg a szegényeknek csak 6%-a volt hajlandó erre. Ez a drámai különbség rávilágít a vagyonteremtésben rejlő döntő gondolkodási szakadékra.

A gazdagok megértik, hogy a kockázat nem a szerencsejáték, hanem a gondos értékelés és a stratégiai cselekvés. Alapos kutatást végeznek, elemzik a lehetséges hátrányokat, és készenléti terveket készítenek, mielőtt jelentős pénzügyi lépéseket tennének.

Sara Blakely, a Spanx alapítója életében megtakarított 5000 dollárt fektetett be prototípusának fejlesztésébe. Nem kockáztatott meggondolatlanul mindent; alaposan tesztelte termékét, és addig folytatta napi munkáját, amíg a siker biztos volt.

A gazdagok azt is tudják, hogy a kockázat teljes elkerülése talán a legjelentősebb kockázat. Tudják, hogy az infláció erodálja a megtakarításokat, megváltoznak a piacok, és elszállnak a lehetőségek a tökéletes feltételekre várók mellett. A veszteségtől való félelem helyett a kockázatkezelésre és a lehetséges hozamokra összpontosítanak.

4. Azt hiszik, hogy az élet reagál a tetteikre, nem pedig fordítva

Thomas Corley tanulmánya szerint a gazdagok mindössze 10%-a hisz a sorsban, szemben az alacsonyabb jövedelműek 90%-ával. Ez a szembeötlő gondolkodásmód alapvetően meghatározza azt, ahogyan az emberek hogyan viszonyulnak a pénzügyi kihívásokhoz és lehetőségekhez.

A gazdag egyének azt mutatják, amit a pszichológusok az ellenőrzés belső lokuszának neveznek – azt hiszik, hogy cselekedeteik határozzák meg eredményeiket. Amikor kudarcokkal szembesülnek, azt kérdezik: „Mit tehetnék másként? ” ahelyett, hogy külső körülményeket hibáztatnánk.

Ez a tulajdonosi mentalitás önbeteljesítő jóslattá válik: mivel úgy gondolják, hogy befolyásolhatják anyagi sorsukat, olyan lépéseket tesznek, amelyek befolyásolják azt.

Ray Kroc nem a piacot hibáztatta, amikor az első McDonald’s franchise-ja nehézségekbe ütközött – addig finomította a rendszereit, amíg azok be nem működtek. Ahelyett, hogy kifogásokat keresne, az eredmények rendkívüli felelősségvállalásának ez a megközelítése a gazdag gondolkodásmódot jellemzi, és a kitartó cselekvést a célok felé hajtja.

5. A lelki nyugalmat választják, mint a bemutatásra szánt tárgyak vásárlását

A közkeletű felfogás ellenére sok gazdag egyén a pénzügyi biztonságot részesíti előnyben a státuszszimbólumok megjelenítésével szemben. Thomas Corley kutatása szerint a saját készítésű milliomosok 55%-a csak használt autót vásárolt.

A „The Millionaire Next Door” kutatása szerint a milliomosok általában olyan otthonokban élnek, amelyek teljes vagyonuk szerény részét teszik ki. Pontosabban: „egy tipikus milliomos otthonának piaci értéke kevesebb, mint a teljes nettó vagyon 20%-a. ”

Ezen túlmenően az adatok azt mutatják, hogy „csaknem háromszor több milliomos háztartás él 300 000 dollár vagy annál alacsonyabb értékű lakásban, mint ahány milliomos 1 millió dollár vagy annál magasabb értékű otthonban. ”

A pénzügyi béke e társadalmi presztízssel szembeni előnyben részesítése abból a mély megértésből fakad, hogy az igazi gazdagság nem azon múlik, hogy mire költesz, hanem hogy mit tartasz meg és hogyan használod fel. Warren Buffett még mindig ugyanabban a házban él, amelyet 1958-ban vásárolt, annak ellenére, hogy a világ egyik leggazdagabb embere.

A gazdag emberek inkább az eszközök építésére összpontosítanak, mint a státusszimbólumnak álcázott kötelezettségek megszerzésére. Megértik, hogy minden, a látszat fenntartására költött dollár olyan dollár, amelyet vagyonuk növelésére lehet fektetni.

Következtetés

A gazdagok és a pénzügyi nehézségekkel küzdők közötti szakadék nem csak a dollárokban és a centekben rejlik – hanem a pénzzel, kockázattal, tanulással és sikerrel kapcsolatos gondolkodási minták és hiedelmek alapvető különbségei.

Ezek a gondolkodásmódbeli különbségek gyakran jobban meghatározzák a pénzügyi eredményeket, mint a külső körülmények vagy a kiindulási pozíciók. Bárki megváltoztathatja pénzügyi pályáját, ha megérti és elfogadja ezeket a gondolati mintákat.

A kulcs nemcsak az, hogy több pénzt keressünk, hanem az is, hogy a pénzről olyan módon gondolkodjunk, amely természetesen a vagyonteremtéshez és -megőrzéshez vezet. Ezek a mentális változások és a következetes cselekvés jelentik a tartós pénzügyi siker alapját.

Kapcsolódó cikkek