7 pénzügyi szabály a gazdagok követik, amit a tönkremenők figyelmen kívül hagynak
A gazdagság felépítéséhez vezető út nem titok – ez olyan bevált alapelvek összessége, amelyeket a gazdag egyének következetesen követnek. Bár ezek a szabályok egyszerűnek tűnhetnek, fegyelmet és hosszú távú elkötelezettséget igényelnek.
Fedezzük fel ezt a hét kulcsfontosságú pénzügyi szabályt, amelyek elválasztják a saját magát csináló milliomosokat a pénzügyi nehézségekkel küzdőktől.
Íme az a hét pénzügyi szabály, amelyet a gazdagok követnek, hogy felhalmozzák vagyonukat, és amelyeket az emberek figyelmen kívül hagytak:
1. Olyan eszközöket vásároljon, amelyek pénzt keresnek, ne olyan dolgokat, amelyek pénzbe kerülnek
Az alapvető különbség a vagyonépítés és a csődben maradás között az eszközök és a kötelezettségek megértése. A gazdag egyének előnyben részesítik olyan dolgok vásárlását, amelyek pénzt tesznek a zsebükbe – például részvényeket, ingatlanokat és vállalkozásokat –, nem pedig olyan tárgyakat, amelyek kimerítik pénzügyi forrásaikat. Warren Buffett ezt az elvet példázza értékbefektetési stratégiájában, amely az erős fundamentumokkal és fenntartható versenyelőnyökkel rendelkező vállalatokra összpontosít.
Vásárláskor a gazdag emberek felteszik maguknak a kérdést: „Jövedelem lesz ebből, vagy pénzbe kerül? ” Egy bérelt ingatlan havi bevételt és idővel felértékelődést biztosíthat, míg egy luxusautó jellemzően veszít értékéből, és folyamatos karbantartást igényel.
A kicsiben való kezdés kulcsfontosságú – még az osztalékot fizető részvényekkel vagy egy kis bérbeadással is lendületet adhat a jelentősebb jövedelemtermelő befektetések felé.
A sikeres befektetők gyakran alacsony költségű indexalapokkal kezdenek, amelyek széles körű piaci kitettséget biztosítanak, és a diverzifikáció révén minimalizálják a kockázatot. Ahogy tudásuk és tőkéjük nő, úgy terjeszkedhetnek közvetlen ingatlanbefektetésekké vagy üzleti tulajdonba. A legfontosabb, hogy azokra az eszközökre összpontosítsunk, amelyek pozitív cash flow-t generálnak, vagy erős felértékelődési potenciállal rendelkeznek.
2. Éljen a lehetőségei alatt, még akkor is, ha a bevétele nő
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, még mindig abban a házban él, amelyet 1958-ban vásárolt 31 500 dollárért. Ez egy kulcsfontosságú elvet példáz: a vagyont nem a siker felmutatásával, hanem csendes felhalmozásával építjük. A jövedelem növekedésével a gazdag egyének ellenállnak a kiadásaik arányos növelésének.
Az életmódbeli infláció – az a tendencia, hogy többet költünk, ha többet keresel – az egyik legnagyobb akadály a jólét felépítésében. A gazdagok megértik, hogy nem az a lényeg, hogy mennyit keresel, hanem az, hogy mennyit tartasz meg és mennyit fektetsz be. Jelentős szakadékot tartanak fenn a bevételek és a kiadások között, a különbséget a befektetések és a vagyonteremtési lehetőségek felé irányítják.
Sok gazdag egyén az 50/30/20 költségvetési elvet követi, bevételének 50%-át szükségletekre, 30%-át diszkrecionális kiadásokra, legalább 20%-át megtakarításokra és befektetésekre fordítja. Jövedelmük növekedésével fenntartják vagy csökkentik a kiadásokra szánt százalékot, miközben növelik befektetési arányukat.
3. Összpontosítson bevételének növelésére, ne csak a kiadások csökkentésére
Míg a kiadások ellenőrzése alapvető fontosságú, a gazdag egyének hangsúlyozzák kereseti potenciáljuk növelését. Tisztában vannak vele, hogy a költségek csökkentésének határa van, de a bevételi potenciál korlátlan. Önmagukba fektetnek be oktatáson, készségfejlesztésen és többféle bevételi forráson keresztül.
Sok gazdag ember fejleszt mellékvállalkozásokat vagy fektet be olyan lehetőségekbe, amelyek passzív jövedelmet generálnak. Képességeiket és tudásukat értékes eszköznek tekintik, amelyet további bevételi források létrehozására lehet felhasználni. Ahelyett, hogy csak néhány dollár megtakarítására összpontosítanának itt-ott, keresik a módját, hogy több száz vagy ezer dollárt keressenek.
Ez magában foglalhatja a jobb fizetésekért folytatott tárgyalásokat, a magasabb fizetést igénylő speciális készségek fejlesztését vagy a méretezhető üzleti modellek létrehozását. A korai nyereséget gyakran növekedési lehetőségekbe fektetik be személyes fogyasztás helyett.
4. Tegye életre szóló prioritássá a pénzügyi oktatást
A gazdag egyének a pénzügyi oktatást folyamatos befektetésként kezelik. Folyamatosan tájékozottak a befektetési stratégiákról, az adótörvényekről és a gazdasági trendekről. Gyakran építenek ki kapcsolatokat pénzügyi tanácsadókkal, adószakértőkkel és más szakértőkkel, akik értékes betekintést és útmutatást nyújthatnak.
Az alapvető befektetési elvek, az adózási stratégiák és a vagyonmegőrzési technikák megértése nem kötelező – ez elengedhetetlen. A gazdagok rendszeresen olvasnak pénzügyi kiadványokat, részt vesznek szemináriumokon, és mentorálást kérnek azoktól, akik elérték a kívánt sikert. A pénzügyi ismereteket a megalapozott döntések meghozatalának és a költséges hibák elkerülésének eszközének tekintik.
Ez az oktatás túlmutat a hagyományos befektetési ismereteken, hogy megértse az üzleti ciklusokat, a piac pszichológiáját és a kockázatkezelést. Felismerik, hogy a piacok és a gazdasági feltételek változnak, ami folyamatos tanulást és alkalmazkodást igényel.
5. Automatizálja vagyonépítését, és először fizessen magának
A sikeres vagyonépítők az automatizálás révén eltávolítják az érzelmeket és a véletleneket pénzügyi döntéseikből. Szisztematikus befektetési terveket állítanak fel, amelyek automatikusan különböző befektetési számlákra irányítják a pénzt, mielőtt lehetőségük lenne elkölteni. Ez a „fizessen először” megközelítés biztosítja a következetes vagyonépítést, függetlenül az egyéb pénzügyi igényektől.
A gazdag egyének a megtakarítást és a befektetést nem alkuképessé teszik azáltal, hogy automatizálják a nyugdíjszámlákra, befektetési portfóliókra és segélyalapokra történő befizetéseket. Megértik, hogy a hónap végén „maradék” befektetésével való várakozás gyakran azt eredményezi, hogy semmit sem fektetnek be.
Ezek az automatizált rendszerek gyakran tartalmaznak rendszeres hozzájárulást adókedvezményes számlákhoz, például 401(k)s, IRA-khoz és adózás utáni befektetési számlákhoz. Ezenkívül automatikusan újraegyensúlyozhatják a portfóliókat, és újra befektethetik az osztalékot, hogy fenntartsák a kívánt eszközallokációt.
6. Használja az adósságot vagyonépítés eszközeként, ne luxuscikkek finanszírozására
A gazdagok úgy tekintenek az adósságra, mint a jólét növelésének lehetséges eszközére, nem pedig a luxus megengedésére. Megkülönböztetik a jó adósságot – mint például egy bérelt ingatlanra felvett jelzálogot, amely bevételt termel – és a rossz adósságot, például a magas kamatozású hitelkártya-egyenlegeket fogyasztói vásárlásokhoz.
A stratégiai adósságfelhasználás felgyorsíthatja a vagyonépítést, ha felértékelő vagy jövedelmet termelő eszközök megszerzésére használják. A gazdag egyének azonban ügyelnek arra, hogy fenntartsák a kedvező adósság/jövedelem arányt, és kerüljék a túlzott tőkeáttételt, biztosítva, hogy átvészeljék a gazdasági visszaesést.
Gyakran alkalmaznak olyan stratégiákat, mint az adósság-újrahasznosítás és a le nem vonható személyes adósság levonható befektetési adóssággá alakítása. Ez a megközelítés gondos tervezést és kockázatkezelést igényel, de helyesen végrehajtva javíthatja a befektetés megtérülését.
7. Védje meg vagyonát egy erős segélyalappal és biztosítással
A gazdagság felépítése csak a fele az egyenletnek – a megóvása ugyanolyan fontos. A gazdag egyének jelentős sürgősségi alapokat tartanak fenn, hogy elkerüljék a befektetések felszámolását váratlan körülmények között. Átfogó biztosítást is biztosítanak vagyonuk és jövedelemtermelő képességük védelme érdekében.
Egy robusztus sürgősségi alap általában hat-tizenkét hónapos kiadásokat fedez, puffert biztosítva a bevételkiesés vagy a váratlan költségek ellen. A megfelelő biztosítási fedezet – beleértve az élet-, rokkant-, felelősség- és vagyonbiztosítást – védelmet nyújt a potenciális pénzügyi katasztrófák ellen, amelyek kisiklik a vagyonteremtési erőfeszítéseket.
Az alapbiztosításon túl sok gazdag magánszemély vagyonvédelmi stratégiákat hajt végre olyan jogi struktúrákon keresztül, mint a trösztök, a társaságok és az LLC-k. Rendszeresen felülvizsgálják és frissítik ingatlanterveiket, hogy biztosítsák vagyonuk megőrzését és hatékony átadását a jövő generációi számára.
Következtetés
Ezek a pénzügyi szabályok nem bonyolultak, de végrehajtásuk következetességet és fegyelmet igényel. A fő különbség azok között, akik vagyont építenek, és azok, akik nem, gyakran a napi döntésekből és a hosszú távú szokásokból fakadnak.
Ezen elvek betartásával bárki gazdagságot építhet, függetlenül attól, hogy kiindulópontja van. A jólét megteremtésének sikere nem a tökéletes döntések meghozatalán múlik, hanem az, hogy jó döntéseket hozzunk következetesen az idő múlásával.
A pénzügyi sikerhez vezető út e bevált alapelvek elfogadásával és a piaci ciklusokon és életváltozásokon keresztül történő követésük fegyelmével kezdődik. Kezdje egyszerre egy elvvel, alakítson ki erős szokásokat, és fokozatosan építse be mind a hét szabályt pénzügyi életébe.