Marcus Aurelius: Hogyan építsünk önfegyelmet (sztoicizmus)
A sztoicizmus ősi filozófiája mélyreható betekintést nyújt az önfegyelem kiépítésébe, amely ma is rendkívül aktuális. Az egyik legbefolyásosabb sztoikus gondolkodó Marcus Aurelius római császár volt. A Kr.u. 2. századi uralkodása alatt Marcus Aurelius Meditációk címmel folyóiratot vezetett, amely felvázolta filozófiai elképzeléseit, és gyakorlati útmutatást adott az önuralom ápolásához. Marcus Aurelius úgy gondolta, hogy az önfegyelem kulcsfontosságú a pusztító érzelmek leküzdéséhez és a bölcsesség által vezérelt erényes élethez. Ez a cikk Marcus Aurelius és a sztoicizmus kulcsfontosságú fogalmait és gyakorlatait tárja fel az erős önfegyelem fejlesztésével kapcsolatban.
Ha követi ezeket a tanításokat, ma bárki megtanulhatja úrrá lenni az impulzusain, összpontosítani erőfeszítéseit, irányítani az ítéleteit, és céltudatosan élni. Marcus Aurelius bölcsessége olyan keretet ad az önfejlesztéshez, amely az önuralmat, az értelmet, a figyelmességet és a kedvességet hangsúlyozza. Ezen elvek következetes gyakorlatba ültetésével legyőzhetjük a belső káoszt, és megerősíthetjük fegyelmünket, hogy tartalmasabb életet élhessünk.
A sztoicizmus ősi filozófiája az elmúlt években újjáéledt, és sokan a jó élet útmutatásaként tekintenek rá. Az egyik legismertebb sztoikus filozófus Marcus Aurelius volt, aki a Krisztus utáni 2. században római császárként szolgált. Időtlen bölcsességet adott olyan témákban, mint az önfegyelem, amelyek ma is alkalmazhatók. Ebben a cikkben a sztoikus filozófia szemüvegén keresztül tárjuk fel Marcus Aurelius tanításait az önfegyelem kialakításáról.
Marcus Aurelius és a sztoicizmus
Marcus Aurelius korának egyik legjelentősebb sztoikus filozófusa volt. A sztoikusok inkább az értelem és az erény szerint éltek, semmint engedtek a pusztító érzelmeknek és szenvedélyeknek. Az önfegyelmet elengedhetetlennek tekintették az erényes élethez. Marcus Aurelius császárként testesítette meg ezeket a sztoikus elveket, és igyekezett igazságosan és méltányosan uralkodni a helyzetéből fakadó nyomás ellenére. „Meditációk” című folyóirata elmagyarázza, hogyan gyakorolta naponta a sztoikus önfegyelmet.
Az önfegyelem fontossága
A sztoikusok az önfegyelmet több okból is kulcsfontosságúnak tekintették. Először is lehetővé teszi, hogy irányítsuk impulzusainkat és vágyainkat, ahelyett, hogy azok irányítanának bennünket. Marcus Aurelius azt tanácsolta, hogy vizsgálja meg ítéleteit, és ne cselekedjen automatikusan a kezdeti benyomások alapján. Önfegyelemmel megállhatunk, és megfontolhatjuk a helyes cselekvést, ahelyett, hogy elgondolkodnánk.
Másodszor, az önfegyelem lehetővé teszi számunkra, hogy arra összpontosítsunk, ami igazán fontos és az ellenőrzésünk alatt áll. Ha nem pazarolunk időt és energiát értelmetlen szorongásokra, értelmes elfoglaltságok felé irányíthatjuk őket. Marcus Aurelius gyakran emlékeztette magát arra, hogy valódi célja az, hogy igazságosan éljen és teljesítse kötelességét.
Az önkontroll gyakorlása
Hogyan építhetjük fel a Marcus Aurelius-féle önfegyelmet? Az egyik alapvető gyakorlat az önkontroll gyakorlása olyan tevékenységeken keresztül, mint:
- Meditáció és reflexió
- A kielégülés késleltetése
- Mérsékelt étkezés és pihenés
- Ellenállni a tétlen zavaró hatásoknak
Azáltal, hogy ismételten kontrollt gyakorolunk a kis megszokott cselekedetek felett, erősítjük önfegyelem izmainkat és képességünket a jelentősebb kihívások leküzdésére. Marcus Aurelius minden este azon gondolkodott, hogy aznap visszafogta-e magát az impulzusoktól és a szükségtelen cselekedetektől.
A Jelenre összpontosítva
A DStoics az önfegyelem útját álló akadálynak tekintette a múlton vagy jövőn való elmélkedést. Marcus Aurelius azt tanácsolta, hogy a jelen pillanatában élj: „Szűkítsd magad a jelenre. Amikor az elménk elkalandozik, elvonjuk a figyelmünket az erényes cselekvéstől. Marcus Aurelius fegyelmezett maradt azáltal, hogy folyamatosan a jelenre helyezte a hangsúlyt.
Ítéleteid vizsgálata
Marcus Aurelius hangsúlyozta, hogy a kezdeti benyomásainkat és a dolgokról alkotott ítéleteinket ne tekintsük abszolút igazságnak. Ehelyett meg kell vizsgálnunk őket, és meg kell határoznunk, hogy racionálisak-e, mielőtt cselekszünk. Az eseményekkel és emberekkel kapcsolatos ítéleteink pontosságának kritikus értékelése lehetővé teszi, hogy az önfegyelem legyőzze az elhamarkodott érzelmeket.
Sorsod elfogadása
A Marcus Aureliushoz hasonló sztoikusok önfegyelemének lényeges eleme volt a sors elfogadása: „A sors vezeti a hajlandókat, és magával rántja a nem akarókat. ” Azáltal, hogy nem harcolunk folyamatosan az elkerülhetetlen valóságok ellen, megőrizzük az akaraterőt, hogy megváltoztassuk azt, ami hatalmunkban áll. A kellemetlenségek vagy szerencsétlenségek miatti panaszkodást a sztoikusok fegyelmezetlennek és értelmetlennek tartották.
Vágyak és szenvedélyek legyőzése
Marcus Aurelius óva intett attól, hogy a vágy uralja: „A legjobb bosszú az, ha nem hasonlítasz az ellenségedre. ” Ahelyett, hogy kiabálnánk, gyakorolhatjuk az önfegyelmet, ha megállunk és megvizsgáljuk a vágyat vagy szenvedélyt. Feltesszük magunknak a kérdést: „Ez racionális és erényes? ” lehetővé teszi az ész számára, hogy legyőzze a pusztító érzelmeket és impulzusokat. Következetes erőfeszítéssel legyőzhetjük alap késztetéseinket.
Virtuálisan élni
A sztoikus önfegyelem végső célja az volt, hogy erényes életet éljen az összehangolt gondolatok és tettek révén. Marcus Aurelius ezt írta: „Ne vesztegesd az időt azzal, hogy vitatkozz, milyennek kell lennie egy jó embernek. Legyél egy. ” Ha minden nap a bölcsesség, az igazságosság, a bátorság és a mértékletesség gyakorlására összpontosítunk, az önfegyelem megerősödik, és idővel erényes szokásaink alakulnak ki.
Az értelem és a logika gyakorlása
Marcus Aurelius hangsúlyozta, hogy az észt és a logikát használjuk benyomásaink értékelésére és önmagunk korrigálására. Az érzelmek és vágyak torzíthatják gondolkodásunkat és megzavarhatják az önfegyelmet. A helyzet és az ítéleteink tárgyilagos elemzésével azonosíthatjuk a hibákat, és a szenvedély helyett az észt gyakorolhatjuk. Ez megakadályozza az elhamarkodott szavakat vagy tetteket, amelyeket később megbánhatunk az önuralom hiánya miatt.
Kedvesség kimutatása másokkal
Marcus Aurelius fegyelmének és önuralmának lényeges része volt a kedvesség mások iránt: „Nem kell ezt valamivé változtatnod. Nem kell, hogy idegesítsen. ” Ha megállunk, mielőtt dühösen reagálnánk valakire, aki rosszat tesz nekünk, megtörhetjük a kört, és ehelyett türelemmel és megértéssel válaszolhatunk. Ehhez önfegyelemre van szükség, hogy felülírja alapimpulzusainkat.
Marcus Aurelius tanításai értékes keretet adnak az erényes élethez elengedhetetlen önfegyelem fejlesztéséhez. Az önuralom gyakorlásával, a jelen pillanatra való összpontosításával, az ítéletek racionális értékelésével és a mások iránti kedvességgel legyőzhetjük a romboló impulzusokat és megerősíthetjük fegyelmező izmainkat. Míg az út erőfeszítést és éberséget igényel, Marcus Aurelius azt állítja, hogy végül a bölcsesség, a cél és a nyugalom életéhez vezet.
Marcus Aurelius tanításainak alkalmazása: Brett utazása az önfegyelem felé
Brett 27 éves irodai dolgozó, aki önfegyelemmel küszködik. Gyakran túlalszik, kihagyja a határidőket, elveszti a fókuszt munka közben, és enged olyan zavaró tényezőknek, mint a közösségi média és a tévé. Brett önkontrolljának hiánya stresszt okoz, és megakadályozza, hogy előrelépjen a karrierjében.
Miután megismerte a sztoikus filozófiát és Marcus Aureliust, Brett úgy dönt, hogy gyakorol néhány alapelvet, hogy javítsa önfegyelmét. Elkezd egy reggeli meditációs rutint, hogy gyakorolja az éberséget és az önkontrollt. Munka közben Brett emlékeztetőket állít fel, hogy az azonnali feladatokra összpontosítson, ahelyett, hogy a múlt hibáira vagy a jövőbeli aggodalmakra gondolna.
Amikor Brettnek késztetése van arra, hogy lazsáljon munka közben, és böngésszen sportwebhelyeket, megáll, és felteszi magának a kérdést, hogy ez összhangban van-e azzal a céljával, hogy fegyelmezettebb legyen. Azáltal, hogy akaraterőt fejt ki a figyelemelterelés leküzdésére, Brett megerősíti önuralom izmait. Esténként Brett naponta elmélkedik önfegyelméről, felfigyelve olyan esetekre, amikor engedett az impulzusoknak, szemben az önuralmával.
Idővel Brett úgy találja, hogy ezek a gyakorlatok növelik a fegyelmét. Már nem nyomja meg a szundi gombot, hanem azonnal felébred. Munka termelékenysége javul, ahogy betartja a határidőket és a munkaidőben koncentrál. Ahelyett, hogy hazarohanna tévét nézni, Brett hetente háromszor elmegy edzőterembe, bemutatva, hogy képes előnyben részesíteni a célokat a kényelem helyett.
Hat hónap után Brett önfegyelme jelentősen megerősödött. A főnöke megjegyzi, hogy Brett szervezettebbnek, szorgalmasabbnak tűnik, és készen áll a nagyobb felelősségvállalásra. Brett Marcus Aurelius tanításait átvette, mert megadta neki a keretet ahhoz, hogy uralkodni tudjon szokásai és impulzusai felett. Bár a fegyelem fenntartása folyamatos erőfeszítést igényel, Brettet a céltudatosság és a teljesítmény növekvő érzése motiválja.
Ez az eset azt szemlélteti, hogy Marcus Aurelius elveit hogyan alkalmazhatja ma bárki, aki az önfegyelem elsajátítására törekszik. Az önismeret, az önuralom és a racionális gondolkodás napi gyakorlásával legyőzhetjük a destruktív viselkedést, és céltudatosabb, erényesebb életet élhetünk. Brett példázza, hogyan vezet a fegyelem az eredményekhez, és követendő sablont ad mások számára.
Kulcs elvitelek
- Marcus Aurelius kiemelkedő sztoikus filozófus volt, aki az önuralmat és a fegyelmet hangsúlyozta.
- A sztoikusok az önuralmat elengedhetetlennek tekintették az energia megfelelő irányításához és a pusztító impulzusok leküzdéséhez.
- Az éber figyelem gyakorlása, a kielégülés késleltetése és a zavaró tényezők ellenállása segíthet a fegyelem megerősítésében.
- Az elhamarkodott döntések elkerülése érdekében az ítéleteket alaposan meg kell vizsgálni a cselekvés előtt.
- Ha inkább elfogadjuk a sorsot, mintsem harcolunk az elkerülhetetlen valóságok ellen, az megőrzi az akaraterőt.
- A vágyakat és szenvedélyeket az értelem és az erény által kell legyőzni.
- Minden nap koncentrálj arra, hogy bölcsen, igazságosan, bátran és mértékkel élj.
- Használja a logikát és a racionális gondolkodást a zavaró érzelmek felülbírálására.
- Türelmet és kedvességet tanúsítani akkor is, ha provokálják.
Következtetés
Marcus Aurelius felbecsülhetetlen értékű bölcsességet adott az önfegyelem ápolásához, amely ma is alkalmazható. Tanításai az önuralomra helyezik a hangsúlyt, az erény gyakorlását összehangolt gondolatokon és cselekedeteken keresztül, az alantas késztetések ésszel való legyőzését, valamint az ítéletek és késztetések feletti kontroll fenntartását. Marcus Aurelius elveit követve élhetünk céltudatos életet, amelyet a bölcsesség vezérel, nem pedig a pusztító szenvedélyek. Elkötelezettséggel és éberséggel időtlen módszerei bárkinek segíthetnek erős önfegyelem kialakításában.