Az idegtudomány megmagyarázza, miért gondolkodnak másként a gazdagok
Az idegtudomány legújabb fejleményei betekintést engednek abba, hogy a rendkívül sikeres és gazdag emberek agya miként működhet másként, mint az átlagos népességé. Ezeknek a neurológiai különbségeknek a megértése segíthet megmagyarázni, hogy a gazdagok miért érhetnek el rendkívüli eredményeket az üzleti életben, a befektetésekben és más, pénzügyileg kifizetődő tevékenységekben.
Az emberi agy összetett szerv. Az MRI-vizsgálatokat és más technológiákat használó tanulmányok szerkezeti és funkcionális eltéréseket jeleznek a kulcsfontosságú idegi régiókban a motivációval, az érzelmi szabályozással, a stresszreakcióval, a figyelemszabályozással és a jutalomfeldolgozással kapcsolatban. Ezek a neurológiai különbségek magyarázatot adhatnak arra, hogy a pénzügyileg virágzó egyének miért és hogyan gondolkodnak, viselkednek, és ösztönösen érik el céljaikat. A gazdag gondolkodásmód mögött meghúzódó tudomány vizsgálata rávilágít arra, hogy a gazdag emberek miért mutatnak ilyen magas szintű összpontosítást, kitartást és kitartást. Ezen idegi minták megértése lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük azokat a gondolkodási folyamatokat, amelyek a jóléthez vezető utat nyitják meg. Ez a cikk azt vizsgálja meg, hogy az idegtudományi alapelvek miként magyarázhatják a saját magát alkotó pénzügyi elit egyedi gondolkodásmódját.
A gazdagok belsőleg jutalmazzák magukat
„Az emberek viselkedésével kapcsolatos nagy kérdés az, hogy van-e belső vagy külső eredményjelzőjük. Segít, ha elégedett lehet egy belső eredményjelzővel. ” – Warren Buffett.
Az emberi agy dopamint szabadít fel, amikor örömet és jutalmat tapasztalunk. Ez megerősíti azokat a viselkedéseket, amelyek pozitív eredményekhez vezetnek. Az idegtudomány azonban azt mutatja, hogy a dopamin-felszabadulás szigorúan külső validációhoz kötése problémás lehet.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a materializmusra hajlamos és a pénzt/státuszt előnyben részesítő emberek csökkentik a szürkeállományt az agy érzelmi szabályozással és impulzuskontrollal kapcsolatos területein. A külső jutalmakra, például a pénzre való támaszkodás gyakran bizonytalan kötődési mintákat és kielégítetlen pszichológiai szükségleteket tükröz.
Ezzel szemben a magukat gazdagnak talált emberek általában ügyesek a belső jutalmazási rendszerek és a dopamin felszabadításában, így kevésbé függnek a külső megerősítéstől. Kisebb győzelmeket ünnepelnek, örömüket lelik a haladásban, és vállon veregetik magukat az elért eredményekért. Ez a belső késztetés fenntartja a motivációt, miközben nagy célok érdekében dolgoznak.
A gazdagok kisebb célokat tűznek ki a nagyokon belül
„Álmodj apró álmokat. Ha túl nagyra csinálja őket, túlterheli magát, és nem csinál semmit. Ha kis célokat tűzöl ki és teljesíti azokat, az önbizalmat ad a magasabb célok eléréséhez. ” – John H. Johnson.
A prefrontális kéreg, az agy komplex tervezésért felelős része, jelentős fejlődésen megy keresztül a serdülőkorban. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az értelmes célokat kezelhető lépésekre bontsuk.
A gazdag vállalkozókkal végzett tanulmányok rendkívül részletes mentális reprezentációkat tárnak fel céljaikról és részcéljaikról. Kisebb mérföldköveket állítanak fel egy tágabb látásmódon belül, amelyek következetesebben világítják meg az agy jutalmazási rendszerét. Ez lehetővé teszi a gazdagok számára, hogy hosszú ideig koncentráljanak anélkül, hogy kiégnének.
A rendszeres dopaminütések kisebb célok elérése érdekében idegi lerakódásként működnek a bankban. Ez motiválja, hogy továbbra is a végső nyeremény felé törekedjünk. A fokozatos haladás meghatározása és ünneplése a siker tudományosan alátámasztott stratégiája.
A gazdagok a stresszt belépési pontnak tekintik
„Az elme alkalmazkodik és céljaihoz alakítja, ami akadályozza a cselekvésünket. A cselekvés akadálya előmozdítja a cselekvést. Ami az útban áll, az út lesz. ” – Marcus Aurelius.
Amikor fenyegetésekkel vagy kihívásokkal találkozunk, a szimpatikus idegrendszer aktiválja testünk küzdj vagy menekülj reakcióját. Bár elengedhetetlen a túléléshez, a krónikus stressz káros lehet.
A gazdag emberek hajlamosak „növekedési gondolkodásmódot” mutatni a stresszel kapcsolatban. Az agitációt inkább jelzőmechanizmusnak tekintik, mint káros erőnek. Ez az ideológia a prefrontális kéreg és az agy limbikus rendszere közötti kiváló kapcsolatból ered.
Ahelyett, hogy a stresszt akadálynak tekintenék, a gazdagok belépési pontként értelmezik. Értékelik az adrenalinlöket értékét a figyelem és az erőfeszítés összpontosításában. A stressz adatokat szolgáltat a mentális térképükhöz. Bár a kényelmetlenség elhúzódhat, megtervezik az utat a nyugtalanságon.
A stressz átkeretezése navigációs felszólításként kitartást teremt. Ahol mások csak veszélyt látnak, ott a gazdag agy elindítja a lehetőségek útját. A stressz átjáróként való meghatározása felszabadítja a potenciáljukat.
A gazdag emberek irányítják a fókuszukat
Ahelyett, hogy azon aggódna, amit nem tud irányítani, összpontosítsa energiáját arra, amit létrehozhat. ”
― Roy Bennett
A figyelem az egyik legértékesebb neurológiai erőforrásunk. A gazdag elülső cinguláris kéreg a dopamin felszabadításával jutalmazza a koncentrált erőfeszítést. Ugyanakkor a figyelemelterelést és az elkalandozó fókuszt is jelzi a kortizol felszabadulása révén.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a dorsolaterális prefrontális kéreg fejlesztése javítja a felülről lefelé irányuló figyelemszabályozást és a munkamemóriát. Ez lehetővé teszi a gazdag emberek számára, hogy szándékosan irányítsák figyelmüket. Elnémítják a külső ingereket, és a mentális energiát egy kiemelt feladat felé irányítják.
A legtöbb gazdag ember jobb összeköttetést mutat a végrehajtó tisztséget betöltő területek és az ösztönzéshez és jutalmazáshoz kötődő területek között. Ez az integráció megerősíti azt a képességüket, hogy figyelmen kívül hagyják a zavaró tényezőket, és hosszú ideig fenntartsák az erőfeszítéseket. Figyelmük elsajátításával a gazdag elme kihasználja a motivációt.
Gazdag emberek védekezés a kilépés ellen
„A vesztesek feladnak, amikor kudarcot vallanak. A nyertesek mindaddig kudarcot vallanak, amíg nem sikerül nekik. ” ― Robert Kiyosaki.
Mindannyian megtapasztaltuk a késztetést, hogy felhagyjunk valami kihívással. Neurokémiailag agyunk terhelés közben noradrenalint szabadít fel, ami végül kiváltja a leszokást. A dopamin azonban ellensúlyozza a noradrenalin hatásait – lényegében több motivációt biztosít.
Az fMRI technológiát használva a tudósok megfigyelték, hogy egyes embereknél jobban aktiválódnak a neurális áramkörök, ami az ösztönző feldolgozáshoz és a jutalom-elváráshoz kapcsolódik. A dopamin megnöveli a puffert a feladás ellen. A gazdag agy blokkolja az idegi kilépési jelet.
A sikeres emberek jellemzője a leszokás ellenállása, amikor a fáradtság beáll. Áttörik azokat az akadályokat, amelyek másokat megállíthatnak a nyomukban. A tudomány szemlélteti, hogy a gazdag agy hogyan éri el ezt a dopamin noradrenalinra gyakorolt hatására. Neurális jutalmazási rendszerük újrahuzalozásával felülemelkednek.[1]
Kulcs elvitelek
- A gazdag emberek ügyesek a belső kiteljesedés megteremtésében és a dopamin felszabadításában, ahelyett, hogy külső hitelesítésre hagyatkoznának.
- A jelentős célok kisebb mérföldkövekre bontása gyakori idegi jutalmat jelent a gazdag emberek számára.
- A gazdag egyének a stresszt az erőfeszítések újrafókuszálásának jelzésének tekintik, nem pedig leküzdhetetlen akadálynak.
- A gazdag agy kiváló kapcsolatot mutat a figyelem, az ösztönzés és a jutalmazási területek között. Ez lehetővé teszi számukra a hiperfókuszálást.
- A gazdagok agyában fellépő dopaminhullámok ellenállnak a kihívásokkal teli feladatok elhagyására való késztetésnek.
Következtetés
A legmodernebb idegtudományok feltárják, hogy a jómódú emberek fokozott hajtóereje és ellenálló képessége mögött az agy működése áll. A motivációért, a stresszreakcióért, a fókuszért és a kitartásért felelős neurális hálózatok vizsgálata jól szemlélteti, hogy a magukat gazdagok miért tanúsítanak rendkívüli kitartást. Mentális mintáik utánozhatók az agy újraképzésével, hogy felerősítsék az önjutalmazó mechanizmusokat, a stresszt növekedési katalizátorként használják fel, minimalizálják a zavaró tényezőket, és beindítsák a dopamináramlást. Az ilyen neuroplaszticitási technikák alkalmazása elősegítheti a sikerhez szükséges gondolkodásmód kialakítását.
Az idegtudomány feltárja a kortizol, a dopamin és a szürkeállomány különbségeit, amelyek magyarázatot adhatnak a gazdag egyének fokozott motivációjára, összpontosítására és ellenálló képességére. Ezeknek az idegi különbségeknek a megértése vázlatot ad arra, hogy agyát átképezze úgy, hogy inkább gazdagként gondolkodjon. A fenti mentális elvek alkalmazásával te is megerősítheted a sikert létrehozó áramköröket.